Életjel...

Inkább lineáris mint sinus, de jel. 

Elnézést az olvasótábor hanyagolásáért, ritka unalmas, építkezős, heti hét napos, napi 20 órás totál érdektelen napjaim vannak. Ez nagyban hozzásegít ahhoz, és egyben nagyszerű lehetőségét biztosít arra, hogy a krónikus depresszió összes jelét felfedezzem magamon. Leginkább az elmúlt két hét kudarcsorozata és sikertelensége okoz most nagy fejtörést, de igazán az sem, mert nem tudok ellene tenni semmit. De erről majd később. Ebből következő sokkal vidámabb (számomra) dolog, hogy a jelenlegi legnagyobb tervem kivitelezése szempontjából fontos eszköz megérkezett a háztartásomba. Beszélgetni sajnos még ezzel sem tudok (azért szoktam csak nem válaszol), de a hetek óta döglött neuronjaimat egy picit megbizseregtette és egy pervízió keretében úgy döntöttem megpróbálom megfilmesíteni egy unalmas napomat. Azért, hogy mégse legyen unalmas adok neki egy másik perspektívát és természetesen személyes varázsomat. Mivel egy napot sajnos nem tudok egyben végig megörökíteni (ennek technikai mellett financiális és szerzői jogi okai vannak) ezért a "One day in my life" című egész estés nagy játékfilmemet több nap alatt, szabadidőmben készítem. Természetesen nem lesz egészestés, sem pedig nagy, de legalább nekem játék, nektek meg film. Van még sok ötlet a fejemben, időm nincs, úgyhogy nem tudom mikor leszek kész vele, és nem is ígérek semmit. Ízelítőnek (de leginkább teszt képen) összedobtam két ajánlót csak nektek, csak most, csak itt a Wombat Combat blogon.

Az első egy hosszabb és unalmasabb, de számomra és egy picit a szakma számára annál inkább több információval bíró utazás, mely az elmúlt napjaim reggeleit próbálja bemutatni. A második az akció kedvelőinek egy kis csemege, de senki ne próbálja meg utánozni :-) 

Tehát Let's Go(Pro)

(és ez full HD, és nem tudom miért tömöríti megint rommá a YouTube... :-( )

És my personal Hero(3+)