Vasárnapi napon kirándulni indultunk. Hirtelen ötlettől vezérelve elindultunk északnak, mert itt arra van a meleg. Ez - mint kiderült - csak részben igaz, elég borongós volt az idő. Nem sok tapasztalattal bírunk a bal oldali közlekedésben, főként nagyvárosban és ha visszapörgetjük az idő kerekét akkor szembesülünk a ténnyel, hogy már több mint fél éve nem vezettünk az úgy egyik felén sem.
Én magam kb. 200 helyi kilométerrel a hátam mögött, vágtam neki a az egynaposra tervezett túrának. Konkrét cél nem volt csal úgy észak felé a tengerpart mentén és ha valami jót látunk akkor megállunk és jól megnézzük. Így is lett, sok szép helyen jártunk, de inkább beszéljenek a képek és a kommentek.
 |
| Az egyik Sydneyből kivezető út szép lenne ha sütne a nap. Sajnos amikor indultunk nem volt olyan nagyon napsütéses idő. Nagyon sok ilyen völgyszerűség haladtunk keresztül, és nem tudom miféle szikla ez, de (máshol) mióta itt vagyunk nagyon sokat vájtak ki... |
 |
| Kedves feleségem először vezet a baloldalon... |
 |
| Utoljára ilyet a Fantasztikus labirintus című filmben láttam... |
 |
| De végére minden rendben. Pár óra után bele lehet jönni a rossz oldalon vezetésbe, ami egy kicsit még aggaszt az a 2 vagy több sávos körforgalom, ha közeledik kicsit olyan érzésem van, mintha egy húsdarálóba hajtanék bele... |
 |
| Törekednek, hogy az utak közel vízszintesen hasítsák ketté a tájat, mert itt az emberek kényelmesek. Ezért a hegyek között a hidak és vájatok alagutak váltják egymást. Természetesen itt is minimum három sáv kötelező... |
 |
| Kedves feleségem szerint nagyon jó az olyan ország aminek van tengerpartja. Ebből a szempontból Ausztrália meglehetősen jó választás, hiszen neki csak az van. Ezt a lagúnát útközben találtuk a GPS-en, bár ott inkább víztározónak nézett ki. Bazira hangulatos kis hely. Ha melegebb lesz ide még visszajövünk... |
 |
| Nagyon teszik neki... |
 |
| Mondom... |
 |
| Itt most éppen az óceán és a lagúna között állok, nem nagyon tudtam lefényképezni, mert elég nagy és fel kellett volna másznom... Ez plusz több órás túra... gyalog. |
 |
| Eközben feleségem tovább örül annak, hogy van tenger, pontosabban partja... |
 |
| És egy kötelező kép. Külső segítség igénybevételével... |
 |
| Szép vidék, csináltunk is sok fényképet... |
 |
| Ilyen a tél közepe ezen a féltekén, nem nagyon fürdenek, de a szörfösök nem pihennek, illetve ide járnak kocogni a az emberek, mint azt homokban a lábnyomok is mutatják... |
 |
| A napszemüveg nem a vakító hó ellen kell... |
 |
| A parti növényzet... |
 |
| Nem volt az a farkasordító meleg... De az igazi ausztrál szörföst nem állíthatja meg a kemény ausztrál tél... |
 |
| Talán itt látszik mennyi választja el a lagúnát az óceántól... |
 |
| A tengerpart furcsa dolgokat vált ki az emberből... |
 |
| A mi kis verdánk nagyon szépen viselkedett egész úton. Semmi panaszunk nincs rá, nagyon jól kijövünk egymással... Egy magasabb rendű idegen intelligencia is szemet vetett a mi kis kocsinkra. Mint a képen is látszik vonósugárral próbálkoztak... |
 |
| Miután újabb tengerpartot találtunk út közben ideje volt elfogyasztani a házi kosztot a tengerparti sétányon... |
 |
| És nem csak ketten voltunk a kajára... |
 |
| Ez sem rossz hely. Valójában rájöttünk, hogy a kisvárosi tengerpart sokkal szimpatikusabb mint a nagy zsúfolt strandok a nagyobb városokban. |
 |
| A lány tétovázik. Ezen a képen felhívnám a figyelmet a jobb felső sarokban látható táblára... |
 |
| Laci és új haja témát keres. |
 |
| Enci minden parton jól érzi magát... |
 |
| Ez a két lány azzal szórakozott, hogy legurultak a dombról, majd vissza másztak és kezdték előröl... A kalaposnak jobban ment a gurulás... |
 |
| Tél közepén csak ruhában érdemes a tengerbe menni... |
 |
Érdekes volt a szörfiskola, elég sokat úszkáltak a deszka nélkül. Fel is merült bennem a kérdés, hogy úszók vagy szörfösök...?
(Áginak üzenem, hogy Kucsulu ma nem jött el...) |
 |
| Laci képen, pedig nála a gép. Mágia... |
 |
| Na ki emlékszik még a táblára? El kell hogy mondjam az egy főre jutó kutyák száma kettő darab felett volt, pedig mi nem is vittünk egyet sem... |
 |
| OZ szörfösnek viszket a háta... |
 |
| A lány valamit benézett, és rosz deszkát hozott... |
 |
| Enci is nyomja a gombot a lemenő nap fényében... |
 |
| Erdőből tengerbe. Otthon ilyen nem volt... |
 |
| Ők sem látták a táblát. De hogy a kutya mit szagol azt nem sikerült kiderítenem... |
 |
| Az első olyan kép amin a deszka-ember-tenger szentháromság a összeáll... |
 |
| Nagyon fontos: Az ausztrál ember kényelmes. Ezért hajlandó a végsőkig elmenni. Dobálja a labdáját a bolond kutyának, de nem kézzel, mert akkor le kell hajolni, hanem egy specális eszközzel, mely a képen látható. Elég messzire el lehet hajítani a labdát vele, hosszabb ideig meg lehet szabadulni a hiperaktív ebtől... |
 |
| Pláne ha a vízbe dobjuk neki a labdát, lehetőség szerint úgy, hogy ne lássa ha jön a hullám... |
 |
| Meg is tud lepődni... |
 |
| Majd így néz ki a szerencsétlen... |
 |
| Azok ott a háttérben vagy szörföznek a kutyát sétáltatnak... |
 |
| Cheater... Ha rövid a hullámod, told meg egy lapáttal... |
 |
| Lácsi meg a nagy fa. Enci fotózta... |
 |
| Enci+Laci |
 |
| Kötelező vasárnapi családi program... |
 |
| A két nőstény buckalakót elhagyta a szerelme és ezért fagyiba folytják bánatukat. Az is lehet, hogy ugyanaz hagyta el mindkettőt... |
 |
| Ne háborúzz! Szeretkezz! Irány a VW mikrobusz, biztosan jól van füvesítve... |
Ennyi fért mai képregényünkbe, Nemsokára lesz következő... terveink szerint ezen a vasárnapon a Három Nővért látogatjuk meg, ha az idő is úgy akarja...
