Merry Kari.

Nem mondhatnám, hogy sok időm van, blogozni meg végképp nem, de már készülnek fejben a jegyzetek a következő bejegyzéshez. 

Addig is egy megkésett karácsonyi üzenet:

Én magam rögzítettem természetesen telefonnal. A Szent mari katedrálisra vetítettek mindenféle szép dolgot. 

Egy adománygyűjtő lány néha belemászik, de azért szerintem nézhető...

Szóval boldog karácsonyt. Hálelúja.

Érdeklődés hiányában elmaradt...

Ezen a felteken most utott ejfelt az ora, nem volt ma vilag vege... nem tudom melyik idozona szerint varjuk, de itt mar 22-e van... szoval itt erdeklodes hianyaban elmaradt...

Lacika dogozott ma.

Amióta elment a feleség azóta egyfolytában. Reggel 5-kor kelés, indulás világvége alsóra (mely még mindig Sydney belterület) majd rohanás haza, hogy elérjem a pizzahordó műszakot ahol este 10 után végzek, majd kezdődik minden előröl. Ez így megy már lassan 2 hete. Fárasztó, de az anyagi helyzetnek jót tesz. Természetesen amikor a legkevésbé tudom beilleszteni az életembe akkor még a tv-ből is hívnak. Inkább ez legyen mint itthon ülés.

Valójában a sok sok munkanélküli nap és az egyre romló anyagi helyzet új ötletek megszületését hozta magával. Adatbázis építés telefonszámokból lett a megoldás... Felhívtam az összes számot amit sikerült összegyűjtenem az elmúlt közel 1 évben és megkérdeztem nincs-e valami munka. Mivel nem volt ezért újabb telefonszámokat kértem, és beléptem egy végtelen ciklusba, de a telefonkönyvem "Ausztrália" csoportja legalább jól feldagadt... És egyszer csak megérkezett az első kilépő ág a ciklusból, mely néhány továbbit hozott magával. Végül kikötöttem egy helyi magyar iparos mellett  akinél segédmunkásként viszonylag jó pénzért dolgozgatok már lassan 2 hete kisebb megszakításokkal. Angolom megint nem fejlődik, de legalább a bankszámlán nem apad... A munka nem nehéz, többnyire festünk házakat, vagy fürdőszobákat építünk. Ebből kifolyólag jelentős tapasztalatokra tettem szert csiszolás, festés, mázolás, csempevágás, és mindenféle építési anyag keverése terén. Nagyszerűen tudok bontani, durván és precízen egyaránt... Szóval nincs időm írni a blogba, de 1-2 embert leszámítva sajnos nem is hiányzik senkinek.

 

Feleség 1.0 jelenleg az őshazában tartózkodik, elmondása szerint mély depresszióban, mert otthon egyre nyomasztóbb minden, na meg lássuk be élete egyetlen férfija sincs mellette... Utazása a már szokásos unalomban telt: sok átszállás, kigyulladt reptér, több napos késés és bizonytalanság. Végiggondolva, kilométerben már kb. 3-4x körbeutaztuk a földet, és egyértelműen levonhatjuk a tanulságot, ha az utazásnak bármilyen magyar vonatkozása van akkor az biztosan igazi mélytorkossal fog végződni. Szóval ha valaki utazni akar, törekedjen arra, hogy ne legyenek az utazás attribútumaiban magyar komponensek. Lehet hogy költségesebbnek tűnik elsőre pl. becsből repülni bárhová, de a végén biztosan olcsóbb lesz ha nincs hozzá köze magyaroknak. (lehet még egy Debrecen-Budapest út is biztosabb bécsi indulással... :-) ) Lehet bombázni az asszonyt a kérésekkel a az utazás leírása miatt-végett. Elmondása szerint van a történetben mondanivaló bőven...

Feleséget váltotta az anyósa itt Ausztráliában jött nyaralni. Azóta amióta itt van ritka szar az idő, természetesen itteni viszonylatban. Sajnos sok időm nincs vele foglalkozni, de egész jól feltalálja magát, már lassan mindenhová eljut a városba ahová szeretne. 

Megérkezett az utánpótlás, jóanyám elhozta az ország legjavát. Természetesen nagy köszönet illeti minden adományozót. Az "Attila" feliratú üveg már a végét járja. Sajnos a tökéletességhez a legjaván túl kell még valami, az pedig a társsaság. Itt rendkívül korlátozott mértékben áll rendelkezésre, jó lenne ha azt is lehetne importálni... :-(

Na mára ennyi. Ha kérdés van vagy vélemény, akkor ne kíméljetek, hiszen mindenki tudja, a kávé completta nélkül olyan a blog hozzászólás nélkül...

És akkor itt van 100% ausztrália.
Minden egyes szót elolvas és értelmez.

Vajon Lacika dogozott ma?

Több válasz is lehetséges: Igen, nem, nem emlékszem, dolgozott de nem keresett pénzt, próbanapon volt, munkát keresett, sirályokat etetett. De a kérdés minden nap ugyanaz. Jöhet skype-on, telefonon, e-mailben, sms-ben, vagy csak úgy éterből, verbálisan... Az biztos, hogy jön. Eleinte örültem, hogy érdekel valakit. Utána egy kicsit gáznak tűnt, hogy már nem tudok új válaszokat kitalálni, most már csak szimplán unom. Azt hittem velem van a hiba, de a feleség 1.0 is ezen a véleményen van...

Na de a lényeg. Dolgoztam sokat az SBS-nél, majd volt 3-4 éles (fizetős) napom, ennek a munkahelynek a későbbiekben szentelnék egy saját bejegyzést. Annyi azért kiderült, hogy akkor van nekem munka, amikor a többiek elutaznak, betegek, szabadságon vannak. Az említett 3 nap is ezeknek volt köszönhető, de mostanában itt van mindenki kipihenten, egészségesen. Ez nekik jó, én meg örülök neki, de nekem nem jó... Szóval kell mellé valami. Eleinte, amíg kicsit zavaros volt a kép, de most hogy letisztult a helyzetem a tv-ben már látszik, hogy kell valami, ami jövedelmez ezekben az időkben. A stúdió operatőri vágyaimnak is a közeledő nyár szab gátat, kezd érződni a hatása. Ausztrálok elmennek nyaralni, a turisták meg özönlenek. A tv is félgőzre kapcsol a stúdiókban és a híradós brigád is visszább vesz. Ezzel párhuzamosan az ausztrál operatőrök is elmennek nyaralni, szóval remélem nem lesz a tökéletes az egyensúly, és egy kicsit kedvezően billen számomra a munka/munkás mérleg nyelve. 

Addig is ami pörög az a vendéglátás, úgyhogy valami idevágó és esti meló kéne. Neten történő turkálás után evidensé vált a pizza kihordás, mert az nem veszélyezteti a televíziós munkáimat. Lendületből jelentkeztem is néhányra. Pizza Hut kapott is rajtam, és kérdezték mikor tudok bemenni. Nem nagyon akartam, mert ekkor már találtam egy kedves kis pizzeriát nem messze a lakásunktól. Voltam is náluk próbanapon, egy német pár a tulaj, kedvesek, aranyosak. Fix pénzt fizetnek kiszállított darabtól függetlenül. Mint kiderült ez messze kedvezőbb mint a Pizza Hut ajánlata. És nem is a füstösök kezében van a biznisz. Szerencsére meg voltak elégedve a munkámmal és visszavárnak. Sőt erre a hétre már 4 estét kaptam. Ez jó kis fizetéskiegészítés, úgyhogy most már csak a fizetést kell mellé megtalálni.

Eddigi tapasztalataim alapján egész kicsi a területem. Nem mintha olyan nagy tapasztalatom lenne, de megnéztem a térképen és a két legtávolabbi pontja között nincs 5 km. Ami még kiderült az első két nap, hogy a 6m-es station wagon a 200 lóerőhöz tartozó 16 literes fogyasztással nem egy "designet for pizza delivery" autó. De még így is megéri. Rámozdultam a robogós melókra is, csak azok olyan messze vannak, hogy nem éri meg odakocsikázni. Több menne el utazásra mint itt a melóra. 4-5 fuvarom van egy nap, 3 óra egy műszak és még nem mentem 21 km-nél többet egy nap. A rémálom a parkolás, és ezen a téren a kocsi felépítése további kihívásokat támaszt. A tetőfedőknél 150 kilométert simán mentem 1 nap, nyilván jobban is fizetett, de ha arányaiban figyeljük meg akkor ez jobb.

Mindezek mellett tovább nyomom az alakalmi munkákat legutóbb kertészkedtem, előtte a bádogos munka szépségeit volt lehetőségem testközelből megfigyelni, valamint előrehaladott tárgyalásokat folytatok egy burkolóval is... és természetesen rendületlenül várok az SBS-re. Várok ameddig bírom cérnával és anyagilag, de lehetőségeim végesek, és ha komoly állást szeretnék akkor erről sajnos le kell mondanom. A vívódásom igazi oka, hogy még egyszer ilyen lehetőségem nem lesz, de sajnos elérkeztem az általam befolyásolható tényezők sorának végére. Innentől tv-s karrierem jellemzően már nem az én kezemben van. Most még megpróbálom kamatoztatni a szerzett kapcsolati tőkét, és kivárom ezt a szabadságolós nyarat, de ha a nyár végével a helyzet nem változik, akkor lehet a változik a prioritás, és hobbi lesz csak a tv-zés. De addig is nem adjuk fel, többesszámban, mert családos emberként ez a teher sajnos már nem csak én vállam nyomja...

Warning: too many photos

Öszegyult nehany foto a telefonomon gondoltam csinalok egy blogbejegyzest...
Egy kis hatterinnfo:
A hetkoznapok tobbnyire munkaval telnek, tehat semmi kulonos. A jo dolog, hogy most mar munka utan is van ido tengerpartra jarni. Igy is tettunk valamelyik nap, melo utan kiugrottunk kedvenc tengerpartunra Mosman-be hogy osszeirogassuk az elontezni valokat, mivel nemsokara megyek haza...

A hetvegeken legalabb egy nap tengerpartos napot tartunk, telen alakult ki ez, amikor elegge magam alatt voltam, borzaszto honvagyam volt es nem igazan akartak osszejonni a dolgok. Szoval hetente legalabb egyszer ily modon 'megunnepeljuk' az itt letunket. 

Szombat reggelente jogazni jarok, van egy ruhauzlet aki amolyan kozossegkovacsolo es persze promocios cellal ugynevezett complimentary yoga orakat tartanak. Kitalaltak, hogy a nyari idoszakban mindig Mosman valamelyik pontjan lesznek az orak es ez mindig valamilyen feladvany alapjan kell kitalalni. EZ nagyon erdekes lehet az unatkozo fitnessorult Aussie anyukaknak, viszon szombat reggel hetkor kitalalni a feladvanyukat es megfejteni hogy hova is menjek kocsival, mar nem olyan vicces. :D

A heten sajnos nem sikerult, ugyhogy egy orat kocsikaztam hiaba reggel. :D

De viccet felre teve...elkepeszto helyeken vannak az orak. 

Ezeket a kepeket a mult heti helyszinen keszitettem:

Sydneyben most van ugyebar tavasz, illetve lassan nyar es egy nagyon erdekes fa viragzik mar lassan egy honapja. Gyonyoru lila viraga van es rengeteg van belole a varosban. A neve Jacaranda:

Ez gozom sincs mi, az egyik setank soran talaltam, nem gondoltam volna, hogy a termeszetben elofordul ez a szin...

Az Aldi-bol jottem haza valamelyik reggel...ez fogadott a haz elott :D Jottek a templomba...

Voltunk a belvarosban, beneztunk a Samsung-hoz. Es mit talaltunk az egyik telefonban??? :D 

Na jo, mara ennyi, mert meg a vegen tul sok lesz a kep. :)

ⅭⅭIƆƆ.

TÁDÁÁM! Véletlenül akadt meg a szemem a mai nap folyamán a saját blogom oldalsávján...

Szóval több mint 10.000 oldalmegnyitás. Pedig meg mernék esküdni, hogy kb 10 rendszeres olvasóm van... Természetesen meg vagyok velük elégedve, hiszen eddig több mint 1000x látogatták meg a kedvenc blogjukat. Időközben voltunk már egyévesek is, de erről is megfeledkeztem....

Szóval haladunk előre, rendületlenül. Nyerhetett volna egy kis ajándékot a 10 ezredik látogató, de fingom sincs hogyan tudhatnám meg ki volt az...
Na akkor ennyi kívánok még sok-sok ezer oldalmegnyitást minden kedves olvasónak. :-)

ja: új szavazás is van, szokásos helyen a lap alján...
(tudja valaki mit jelent a bejegyzés címe?)

Gastro Riots! - Csirke pörkölt South Pacific Style

Ilyen is régen volt már, úgyhogy javítom a statisztikát. Mint ahogy a jó blogot a jó blogolvasó táplálja, úgy engem a hús. Főként a vörös, de a csirke sem utolsó. 

Vettünk is két egész csirkét, farmon szaladgálósat, a címke szerint stresszmentesen neveltet. Mindez volt $10. Én magam széjjelkapdostam alkatrészeire, a haszontalan és ízetlen részekre, mint a mellehusira a feleség tartott igényt. Mivel ez férfi gyomrának teljességgel haszontalan át is ruháztam rá. A fontosabb és értékesebb részek, mint a farhát és a lábai felhasználás szerint porciózva kerültek a mélyhűtőbe.

Az én receptem szerint nem kell túlbonyolítani, de azért mindig sikerül. Valójában ugyanúgy kell csinálni mint a hagyományos csirkepörit, csak én egy petrezselymet és egy sárgarépát bele szoktam reszelni (mostantól) állományjavítónak, hogy a szaftja még sűrűbb és ízletesebb legyen. Nálam a híg vagy egyenesen vizes állagú szaft kizáró ok a fogyasztási láncból.

Ebből kifolyólag az első hozzávalók:

1 db Sárgarépa

1 db Petrezselyem gyökér

A legfontosabb összetevő következik ez pedig nem más mint a hagyma. A mennyiségét tekintve állandó vita középpontjában áll, szerintem semmi köze VIII. Henrikhez ezért nem fejre hanem súlyra állapítsuk meg a szükséges mennyiséget. Ha csak XY kromoszómával rendelkezők fogyasztják akkor 2:1 hús/hagyma arány az ideális a tömeg tekintetében. Az dupla X kromoszóma jelenléte  a fogyasztók génállományában tapasztalataim szerint ettől hígabb arányt igényel, viszont bogrács, szabadtűz használata és italozás esetén nem elképzelhetetlen az 1:1-es arány sem. Édeskés ízét sóval kompenzálhatjuk.

Ezek után következnek a fűszerek: 

Első a csirkehús és hagyma mennyisége mértékében megválasztott olajmennyiség. Jelen esetben nálunk csak az olíva olaj elérhető. Ennek használatát csak végső esetben javaslom. Egy fokkal jobb a napraforgóolaj, de a tökéletes választás: a sertészsír. Ezt gyakorlatilag lehetetlen beszerezni Ausztráliában  szóval ez megmarad az öreg kontinens kiváltságának. Nem szeretem a zsírt, de van ami csak zsírral készíthető el. Van amihez az kell, és modern konyha ide vagy oda ezt el kell fogadni. A pörköltökhöz pedig zsír kell nem olaj. Ezt kezeljük tény ként, és pörkölt-olaj kapcsolatot nyugodtan tegyük egy halmazba az 5p asszú-szóda, vagy a rántotthús-kenyér merényletekkel.

Ezután a következő nagyon fontos összetevő a fokhagyma. Itteni Aldiban találtam egyfajta üveges fokhagymát, mely nem más mint 100% fokhagyma, csipet só, összepépesítve légmentesen lezárva egy kis üvegcsében. Itt egy kicsit elbizonytalanodtam, a csipet só túllő a 100%-on, valamint ha gerezd fokhagymához viszonyítjuk a 100%-ot akkor a héj hiánya ismét változtat az arányon. Ettől függetlenül nincs benne semmi más, tehát lusta (és kreatív) emberek használhatják. Gerezdről nem beszélek, mert intenzitás tükrében változik a mennyiség. Legfőbb támpont a folyamatos kóstolás.

Következő tétel a só. Tessék csak ízlés szerint csapatni bele, de nem átesni a ló B oldalára.

Másik fontos összetevő a pirospaprika, én folyamatosan adagolom a főzés során, okára majd később rátérek. A képen ezután a stock powder nevű helyi csoda látható, ez kb. az itteni vegeta. Mennyiségét tekintve indifferens, valójában nem használom, csak véletlenül rajta maradt a képen. És akkor van még itt fekete bors. Én a frissen őröltre esküszöm és a folyamatos adagolásra. A sort egy kis paradicsom püré zárja, szintén 100%-os, mivel a paradicsom itt drága, és nem is szeretek vele babrálni... Mennyiségét tekintve egy pici kell bele, pontosan annyi, hogy a fogyasztó csak annyit mondjon: "van egy kis furcsa de kellemes mellékíze...", ha azt mondja, hogy paradicsomos íze van akkor már sokat tettünk bele. Az állagjavító mellékhatása pedig kész szerencse, színe pedig kiemeli és még kontrasztosabbá teszi a paprika színét. És végül dihidrogén-monoxid, mely minden étel és élet alapja.

Elkészítési javaslat: hagyma felkockázva (géppel, mert kézzel sokáig tart), majd kis olaj/zsír só és serpenyő. Ezeket összekeverve tegyük tűz fölé, lehetőleg a serpenyő legyen alul. Jól felszerelt konyhások fazékba is nyomhatják, énnekem a nagy teflonserpenyő a barátom, mert többnyire ott szoktam felejteni, és  ha nincs teflonbevonat, akkor odaég. A hagymát üvegesre piritjük. Következő lépésben a fűszerek jönnek első turnusa jön, de előtte 50 ccm dihidrogén-monoxid, hogy nehogy megégjen valamelyik. A fűszerek felét szoktam beletenni, a hús előtt, mert a fűszerek illó olajokat tartalmaznak, melyek hevítés során elillannak, mint ahogyan a nevük is utal. Ezért a főzés végére nem marad bennük a kellő mennyiség. Ha "befűszereztük" az alapot akkor mehet bele a hús. Fontos, hogy az ezt követő dihidrogén-monoxid adagolása. Személy szerint az 50 ccm-es adagolást javaslom, egészen addig amíg minden el nem lep, majd ha lefő akkor pótoljuk de csak a hiányzó mennyiséget, mert ha úgy érezzük készen van akkor nem kell túlfőznünk, ezáltal elkerülve a nagyon híg állagú szaftot. A vége előtt 15-20 perccel szoktam adagolni az utolsó fűszeradagot.

Kicsit állni hagyjuk, hogy az ízek összeérjenek, hiszen a pörkölt is olyan mint a jó bor: Idővel elfogy...

 Köretként nálam leginkább a kenyér jöhet szóba, esetleg tarhonya, burgonya kizárólag püré halmazállapotban. Nokedli kizárva, az még mindig olyan mint egy kupac használt rágó. Szóval friss kenyér szilvapálinkával... Ezen a szigeten nem merem ajánlani a savanyú uborkát, mert nagyon cukros és némelyik fahéjhas is. Nagyon mellé lehet nyúlni, szóval csak óvatosan...

A legfontosabb dolog a főzéssel kapcsolatban, hogy sose áruljuk el mit főzünk mielőtt elkészülne. Így el lehet kerülni azt a helyzetet, hogy szart főzünk. Ha csak a végén definiáljuk az étel nevét, akkor tudjuk azt mondani, hogy ez nem szar, csak más, vagy egyszerűen valami új...

Reggeli a tengerparton

A tablak uzenete szerint nem mindegy hol es melyik szintjere lepunk be a taplaleklancnak....

Beach time post

Laci a tengerparton...

Hmm...

semmi sem akar összejönni... így a blogírás sem...

Melbourne Cup

Szeretném leszögezni, hogy ma reggelig semmit sem tudtam erről az egészről, ma reggel találkoztam vele, mégpedig az SBSnél. Furcsa mód mindenki erről beszélt, oly aspektusban, miszerint ma csak délig van élet. Dél után ne induljunk el sehova, mert hatalmas lesz a forgalom. Itt elvesztettem a fonalat, mert Sydney-ben vagyunk, a neve alapján a történetnek Melbourne-ben kell lennie, és oda nem lehet odaérni kocsival fél nap alatt egy rendezvényre. 

Az sem volt világos, hogy mi is ez a kupa? Rögbi? Annak már a múltkor vége volt. Krikett még csak most kezdődik, a vitorlásversenyek sem most zajlanak. Nem nagyon esett le, de volt egy tippem, hogy ez valami helyi hülyeség lesz. Nagyon izgatott volt mindenki, kicsi-nagy, fiatal és öreg, valamint bármely földrész származottja. Nem láttam még ilyen sporteseményt, amely miatt ennyien jöttek volna lázba. Sőt mindenki fogadott rá, és egy heves vitának is fültanúja a loading dockban, melyben arról vitatkozott két bohócsapkát viselő nő, hogy milyen hülyén fogadott az egyik, mert az a zsoké majd 8 kg-al könnyebb... Ebből kikövetkeztettem, hogy itt egy igen komoly lóversenyről volt szó. Kis idő múlva a folyosón elhaladt mellettem egy lónak öltözött férfi/nő, és ekkor a verseny komolyságát kezdtem magamban megkérdőjelezni...

Egy kamion állta el a parkoló kijáratát, nyergeket és csizmákat hordtak ki belőle, szalmabálákat és particuccokat pakoltak... Gondoltam valami stúdiófelszerelés...

Szóval akit érdekel ez a dolog: Melbourne Cup. Egy kattintást megér, hiszen ott a lényeg: "the race that stops a nation". És ez nem csak egy szlogen, hanem igaz. A forgalom azért nagy 12 után, mert a futam 3-kor kezdődik, és az ausztrálok egy nemzetként indulnak a pubokba. Nincs nemzeti ünnep, meg munkaszüneti nap, de ezek egyszerűen elmennek inni amikor kezdődik a verseny. Tényleg mindenhonnan. Munkaidőben. Eksztázisban. Minden fel van díszítve és idiótábbnál idiótább sapkában visítva mennek a kocsmákba. 

Főnököm azt mondta menjek nyugodtan haza mert nem lesz itt ma már semmi. A központi aulában ez fogadott és mire feleszméltem már volt a kezemben egy sör és egy pohár pezsgő:

Volt minden, pezsgő, sör, állófogadás, kivetítő, jelmezverseny és minden ami fontos egy ilyen lökött eseményen. Gondoltam megvárom a verseny végét, de szemlátomást az már senkit sem érdekelt, megitták és megették amit kellett, a fanatikus fogadók végigordították a versenyt (ami kb 3 perc volt) és után folytatták a munkát/ivást. A SBS viszonylag jól kezelte ezt a kérdést, igazi vállalati kultúra a nagyszerű példájának lehettem szemtanúja. Logikus lépés, hogy nem tarják vissza a dolgozókat a partitól és nem is engedik épületen kívülre őket, hanem a kellemest a hasznossal elvet követve ott tartják a dolgozókat, egy kis partit szervezve nekik... 

Az egyébként folyamatos dugóval megáldott m2 motorway 15 perccel a futam után. --->

Mindig van valami amivel meg tudnak itt lepni ...