Blugy...

Szabadnap. Külső ötlettől vezérelve kirándulást szerveztem magamnak, de emlékeztem, hogy az nekem nem jó mert, kirándulni jó, de nem egyedül. Tengerpartokat mostanában mellőztem, mert túl sok emlék felkavart akárhányszor oda vetett a sors. Gondoltam ha nem egyedül megyek akkor jó lesz. Magammal vittem a személyes hősömet, az új barátomat.

Ellátogattam Mosman-be, kedvenc tengerpartomra. Oka pedig, hogy valamelyik nap a kezembe akadt egy kb, másfél éve vásárolt - ezidág vizet sem látott - búvárszemüveg és snorkel. A kis hősömmel pedig elég jó csapatott alkottak. Szóval a történet azért viszább kanyarodik egy kicsit az időben, mert pár hete elkezdtem másként tervezni. Életem prioritásai megváltoztak. Az építőiparban eltöltött idő ráébresztett arra, hogy nem nekem való és nem is szeretem, oka pedig a kreativitás és az alkotás hiánya. Ugyanez volt a bajom a UPC-nél eltöltött évek alatt, de mint akkor, most is egy fontosabb cél alá rendeltem a már sokat emlegetett zászlókitűzést sokat gondolkodó barátunk piramisán. Mivel sikerült közel 10 évet lehúznom a világ legönzőbb embere mellett, remélem sikerült tanulnom is egy kicsit...

Rájöttem, hogy az életem a video, film, TV, fotó, tehát a vizuális művészetek körül forgott. Ebből lett hobby, munka, szórakozás. Kütyük és technológia iránti vonzalmam is ebbe az irányba sodort. Mivel hülyére unom magam mostanában, ezért jobb híján, most ezt helyeztem előtérbe. 

Mint operatőr szerintem megvagyok, elértem szerintem szakmailag amit el kellett (nem azt amit el lehet), hiszen bármely földrészen ahol éltem országos televízióknak dolgoztam, panasz nélkül. Szűk értelemben ez a szakmám csúcsa, ettől feljebb már nem tudás hanem szerencse kérdése jutni.

Most egy kicsit oldalra kell lépnem ahhoz, hogy feljebb jussak. 

Régóta próbálom a kamerát elmozdítani a klasszikus helyzetéből. Teszem ezt a valóságban és képletesen is. Egészen pontosan a vállmagasságból. A televíziós szakmában már-már véresen komolyan veszik. Ha ettől eltérek, akkor már furcsán néznek rám... nem rosszallón csak furcsán. Szerintem mindig is érdekesebb ha egy kicsit más szemszögből nézzük a világot. Ezért tennem kell. Az lesz a hobbim, hogy máshonnan fényképezek... :-)
Máshonnan fényképezni drága. De elkezdem a gopro-val, és ha esetleg a hobbi vállalkozássá, a vállalkozás pedig nyereséges üzletté fejlődik, akkor jönnek a nagy és kafa kamerák... természetesen máshonnan, más szemszögből...

Egyenlőre természetesen a világot sem váltom meg és még spanyol viaszom sincs...

Kezdetnek a föld, víz, levegő projekten dolgozom. A tüzet érthető okokból kihagyom, a föld pedig már megvolt. Értelem szerűen és félreérthető módon a földben mint közegben nem nagyon tudok kamerát mozgatni és a fényviszonyok miatt értelme sincs sok... bár most belegondolva látok némi kihívást...

Na de reális célnak marad a víz és a levegő... Kis beruházást/beszerzést igényel a dolog. A kezdő lépéseket megtettem... Készült is egy videó (amit a youtube teljesen pixelesre tömörített és ez ellen továbbra sem tudok semmit tenni, valaki segítsen). Iszonyatosan és gusztustalanul mozog a kamera, de hamarosan megérkeznek a szükséges kiegészítők, illetve életemben először voltam víz alatt 15 percnél tovább egyfolytában, szóval inkább a légzésemre figyeltem és hogy ne kenődjek fel a sziklára.  A sziklán millió éles kagyló, el is vágtam az ujjam... :-(

Csinálok még ilyet, most már tudom minek kell utána néznem...