Tanulás, tanulás, tanulás... - egyenlőre vége.

Néhány dolog történt a legutóbbi bejegyzésem óta... Legfontosabb, hogy 2 fős olvasótáborom 50%-a jelezte, hogy nagyon régen hallott felőlem és végtelen tudásszomját csak irományaimból tudja enyhíteni...

Ám legyen. Ami történt, aláírtuk az albérletről a  szerződést, december 3-i dátummal úgy néz ki elhagyjuk a cívis várost. Egyenlőre emiatt nem érzek katarzist a lelkemben...

Útlevél is úton van, kíváncsian várom mikorra készül el. Országunkhoz mérten meglepően egyszerű és gördülékeny volt az ügyintézés...

Előtte...

Utána...

Pénteken útra keltünk kedvesemmel fővárosunkba, hogy megküzdjünk az IELTS nevű démonnal. Pénteken egy kedves barátunk vendégszertetét élveztük ki maradéktalanul, majd ezt követő reggelen tőle indultunk gyalogosan a város központban megtalálható első helyszínre, ahol is a 9-től nekiszaladtunk a teljes vizsga 75%-át kitevő szövegértés-olvasás-írás tesztnek, mely röpke 3,5 óra alatt mindenféle megszakítás nélkül le is zajlott.

Bent egy nagy teremben, kb 20-30 ember. Pisi-kaki szünet nincs, kizárólag a vizsga-idődből fordíthatsz előforrásokat ezen tevékenységekre. Telefonod elveszik, beszélgetni tilos, maximum ceruza-radir kombó engedélyezett. Egy figura betolt két ránézésre 1000w-os hangfalat, egy kis erőlködőt és egy cd lejátszót. Szépen szólt, mindent hallottam-értettem. Részletesen elmagyarázta, hogyan is kell felírni a nevünket és hova. Pár szóban elmondta, hogy irgum-burgum lesz ha olyat csinálunk amit Ő nem mondott el az elején. Ezt követően kb. 5 perc alatt elmondott mindent.

Két modul között...

Legnagyobb ellenség az idő. Mindenre kevés. A 4 modul ugyanaz amit korábban írtam, a feladatok is ugyanazon stílusúak, mint amit a Kanadai linken megtaláltok, talán egy fokkal nehezebbek, de nem vészes.

Az én vizsgám nehezebb volt mint amit reméltem, de könnyebb mint amire számítottam. Alapvetően mindenki kedves és mosolyog. Kaptunk egy kis kártyát mindenféle adattal és fényképpel. Természetesen a sajátunkkal. Ezen már fel volt tűntetve reggel, hogy 15:40-re kell átérnem egy teljesen máshol megtalálható épületbe a szóbelire. Páromnak 16:40-re.

Fővárosunk...

Ennek azért örültem leginkább, mert vizsgánk szombatra esett.

Szombaton ingyen parkolunk.

Az egyetlen szombati munkanap az éven a mi vizsga napunk.

8-20 óráig kell fizetni.

400 HUF/óra.

Valamiféle furcsa elkorcsosult magyar gondolkodásmód eredménye képpen maximum 3 órát lehet fizetni egyszerre. Mobil telefonról 4-et. Nem értettem miért jó ez... Talán nem kell a pénzem? Azért ez nem az az ország ahol én eddig éltem? Majd megvilágosodtam... kell, csak nem az apró. Hiszen így 3-4 óránként van esély arra, hogy meg is büntessenek mármint 4-8 óra fizetés után. Reggel fél kilenckor közölték, hogy kb. 12:30-kor lesz vége leghamarabb a történetnek, és telefonokat kikapcsolva adjuk át...

Hmmm... fejszámolás, mobilparkolás, itt gond lesz... és ez így ment egész nap. Mi voltunk a szóbelin az utolsók... és szerintem az egész csapatból csak mi fizettünk aznap a parkolásért.

Visszatérve a szóbelire... addigra annyira elfáradtunk, hogy igazán már nem is érdekelt a szóbeli... egyikünket sem... Bementem és csak beszéltem, szerintem nagyon csúnyán és hibásan, de legalább sokat. 2-3 mondat után leállított, kérdezett valamit, én újabb 2-3 borzalmas mondattal reagáltam és ez így ment kb 8-10 percen át, számomra meglepően primitív témákban, majd megköszönte és vége is volt. A vizsgabiztos angol anyanyelvű volt, a beszélgetést teljes terjedelmében rögzítette. Kedves volt és segítőkész, egyfolytában mosolygott, bár valójában én is... Az igazi különbség ott lehetett kettőnk között, hogy ő tudott angolul...

Igazság szerint nagyjából a teljes vizsga 50-60% át szerintem megcsináltam.  Kicsit aggódtam, mert ez nem túl jó. Nálunk magyaroknál. Hiszen ha elmegyek itt egy középfokú nyelvvizsgára akkor az 50% az nagyon rossz. De ha azt veszem figyelembe, hogy a leghülyébbtől a legokosabbig ugyanazt az IELTS feladatsort tölti ki, akkor rá kell jönnöm, hogy 100% a nagyon legfelső fok és a az általam célként kitűzött erős középfok kb 50-60% magasságában kell legyen. Fontos azonban, hogy ezt az elméletet a  Brithis Council is elfogadja...

Furcsának találtam, hogy a feladatlapok elején X-elni kellet hogy GENERAL vagy ACADEMIC a vizsga szintje. Ebbeől azt a következtetés vontam le, hogy a feladatokban nincs igazán különbség, inkább csak az elbírálásban.

A biblia

Összegezve, aki nem beszél legalább gyenge középfokon az előbb jusson el odáig, aki pedig igen, az ne foglalkozzon a nyelvtannal egy percet sem, hanem olvassa el az ACE THE IELTS című könyvet. Kb. 60 oldal és benne foglaltakkal meg lehet duplázni a pontszámot, és lépésről lépésre a vizsgára készít fel. Olyan mintha a vizsga forgatókönyvét olvasnám, számtalan hasznos ötlettel. Felkészítő tanár használata esetén erősen javallott elolvastatni vele is. A benne található feladatok szinte az összes témakört lefedik amire szükség lehet a vizsgán. 20 perc alatt elolvasható, és heteket lehet vele spórolni.

Akinek sürgős ne feledje, hogy 4 héttel a vizsga előtt be kell jelentkezni! (eredmény két hét múlva...)