Beundult a gépezet...

Hazaértünk a nagy fővárosunkból és sok lépéssel közelebb vagyunk a célhoz. Van már tervezett dátumunk ami minden bizonnyal a következő évünk első hete lesz ha összejönnek a papírok és a szerencse is kedvez.

Úgy néz ki, hogy minimum 3 évre kapunk vízumot. Ez verígúd. Abból a szempontból nem annyira, hogy ki kell fizetni egy közepesen nagy olajmezőre épült arab emirátus éves GDP-jét a biztosításra. Bár ha visszaosztom akkor még mindig kevesebb mint amit itthon tolok havonta a TB-nek és az ellátás minősége sem ugyan az... SŐt: Ha találok egy hozzám méltó munkahelyet, akkor majd ők fizetik helyettem és én nem bukom el hanem visszakapom a különbözetet. Fura egy rendszer... nekünk kárpátmedenceieknek...

Úgy néz ki repdzsijegyet is egyenlőre csak 1 irányba kell venni, mivel remélhetőleg hosszú lesz a vízum. Ezzel már sikerült egy kis magyar pengőt átcsoportosítani jobb helyekre. És nem kínai légitársaság, amelyet már kipróbáltunk... Komfort és kényelem szempontjából inkább egy végtelen buszkirándulás benyomását keltette, de az biztos hogy többször álltunk meg (szálltunk át) mint egy transzmagyarországi személyvonatjáraton. Ha minden jól megy akkor QANTAS lesz belőle.

Volt egy pillanat amikor megingott a hitem abban, hogy én ezt végig tudom csinálni... Jött ez el akkor, mikor az ausztrál internet kapcsolatban rejlő lehetőséget vitattuk meg. Amikor hazaértem, könnyes szemmel átöleltem routerem, melynek gigabites mivolta minden bizonnyal odakint értelmét veszti, de még az wifi N-es szabványa is maximum egyetemi bemutatók vendége lehet... Arról meg nem is beszélve, hogy a torrent fogalom gondolatáért is a helyszínen végeznek ki. Bár maximum sample-kat nézegethetek ilyen hálózaton... heti 1-et. Ami nem HD. Hát szabad HDD kapacitásom az lesz bőséggel...

A szállás, kaja, és egyéb napi élettel kapcsolatos kérdéseket érintettük, de mivel jövőhét kedden megyünk fel újra az orvosi vizsgálat miatt, ezeket konkretizáljuk akkor.

Lassan nyugovóra térek, mert holnap jön az igazi megpróbáltatás: a költözés...


Ami biztos és halkan súgom meg: aki vacillál csak óvatosan tegye, mert az egy dolog, hogy nehéz bejutni Ausztráliába, de a nagyobb baj, hogy egyre nehezebb kijutni Magyarországról... erre még visszatérek...