Van itt minden, amit amit akartok...

3 hete volt a kis kórházas kalandom, és ma kellett meglátogatnom újra a sebész bácsit. Beszélgettünk egy jó 2-3 percet és mondta, hogy most már minden rendben. Boldogabb lettem volna, ha alaposan megvizsgál és nem egy kockás lapra firkálgatja az allergiakérdésekre adott válaszaim. Úgy tűnik az életem ausztrál egészségügyre fordított fejezetének hamarosan végére érünk. Remélem nem lesz belőle sorozat.

De mi történt még? 

Annak idején, legnagyobb láz-álmaim közepette felhívott egy Mollie nevű lány és azt kérdezte ráérek azon a héten pénteken egy kis munkára. Meglepődtem, de nem azért mert csak úgy felhívott valaki, hanem hogy ki és melyik cégtől.

Fejlesztettem az SBS számára
egy magyaros "rain cover-t"
Főnököm szerint mifelénk
nem viccelnek a szakmában....

Történetesen ez a cég az AV1 mellyel szerződésben állok már egy ideje, egészen nem túl pontosan 6-7 hónapja írtuk alá a szerződést és úgy váltunk el ha van valami keresnek. Azóta semmi hírem felőlük, de most előkerültek. Valakinek eszébe juthattam… :-) Ezek után indultam az orvoshoz s a kórházba is. A műtét után egy nappal már mentem is hozzájuk dolgozni. Mag a meló igen jó, könnyű és egyszerű és mindamellett jól fizetett. Az Optus céges party-ja volt melyet rögzítenünk kellett 2 és mint kiderült sokkal több kamerával. 13-23 óráig tartott a megbízatásom. Előtte megkaptam minden e-mailben, de olyan részletességgel, hogy egy idő után azon kaptam maga miközben olvasom keresem, hogy hol tudnék valamit direkt elrontani, de nem találtam rajta fogást. Már-már idegesítően precíz és alapos volt. A rendezvény előtt SMS értesítőt kapok bizonyos időközönként hol és mikor, miben kell megjelennem. 5 percenként újraküldik, amíg egy “confirmed” szót vissza nem küldök. 

Belibbentem a rendezvény helyszínére, hol a kamerám már gyakorlatilag felvételre készen várt engem, csak mögé kellett lépnem. Maga cucc minden földi jóval felszerelt Sony Ex3. Kaptam egy checklist-et a beállításokról. Leellenőriztem és tényleg úgy volt minden. Majd közölték velem 14:00-kor, hogy 19:00-kor kezdünk. Mi? Addig (fizetett) szabad foglalkozás. Hm. Kiolvastam a kamera user manual-jét, megtanultam mindent és még néhány új angol szót is. Ezzel elvoltam vagy 17:00-ig aztán már eléggé elfáradtam (az előző napi műtét után hirtelen szaladtam fel az evolúció létráján: fekvő helyzetből felegyenesedtem és járni kezdtem) Kicsit körbesétáltam az ingatlanban és megbarátkozva egy imigráns pincérrel elfogyasztottam néhány lazackockát, vagy nem is tudom mi volt az, de valószínűleg drága és finom, mert fű alatt kaptam.

Megbeszéltem a másik kameraman sráccal, hogy mit is kéne csinálni, majd előkerült a mixer fickó is, akinek hajmeresztőbbnél hajmeresztőbb ötletei voltak a kamera-mozgással kapcsolatban. Elmondtam neki, hogy szerintem ezt nem így kéne, meg nem is így szokták. Jó fej volt és konstruktív kritikát is szerette, sőt kezelte, úgyhogy még a meló előtt megbeszéltük, hogy lehet keresni fog ha kell neki ember… Kapcsolat építés is megvolt. Maga a rendezvény kb 1,5 órás lett és amikor vége lett azt mondták ennyi volt köszi, mehetünk haza. Ott kellett hagynom mindent ahol volt, majd a pakoló stáb elpakol. A meló kb. a kisvárdai színházfesztivál rögzítéséhez volt hasonlatos, csak itt egy este fizettek annyit, mint ott 10 nap alatt… A csapat nagyszerű, kedvesek és segítőkészek. Ittlétem óta ez az első cég ahol nem láttam mást csak kaukázusi embertípust.

Maga a cég alapvetően profi. Fő profiljuk a rendezvények technikai lebonyolítása fény-hang-dekor-stb. Videót is csinálnak, video falra, projektorra, DVD-re, bármire. Állítólag ők a legnagyobbak Sydneyben. Kaptam is szép egyenruhát, és nem kellett a végén visszaadnom mert azt mondta a production manager, hogy szükségem lesz még rá… Már jövő hétre befoglaltak újabb 2 napra… Remélem ezzel és még néhány hasonló céggel sikerül kiváltanom a az építkezéses munkáimat…

Mivel a community nővér jön rendületlenül a hét minden egyes napján valamikor 8-13 óra között ezért az SBS-ben nem igazán tudok munkát vállalni. Egy-két fél műszaktól eltekintve nem is nagyon jártam arra. Bár legutóbb egy félig meddig SBS produkcióban dolgoztam, mint crain assisstant. Itt sem volt teljesen világos számomra a felállás, de valószínűleg egy külsős produkciós cég készítette az SBS saját előforrásainak igénybe vételével. Feladatom a crain mozgatása, építése-lebontása volt. Maga a krán méreteiben megegyezett a DTV-nél használttal, természetesen működési elvében is. Az egyetlen kivétel, hogy ez gyári kivitel. Szóval szerencsémre volt hová visszanyúlni az emlékeimben. Kaptam egy un. call sheet-et (legyen mondjuk adásmenet), mely enyhén részletes volt. Az imént említett AV1-s rendezvény leíráson nem találtam fogást, ez pedig úgy viszonyult ahhoz, mint faék a mikroprocesszorhoz. Szerintem annyi ember, aki otthon egy televíziót üzemeltet, itt csak ezt az egy dokumentumot szerkesztette. Az egy dolog, hogy az összes környező kórház és ügyeletes orvos elérhetősége is szerepelt benne, de még a catering-es telefonszáma és a felszolgált ételek energia-tartalma is. Mert volt ám igen kafa terülj-terülj asztalkám a stábnak, hot-dog, bacon and egg roll, és ha glutén mentest kértem, akkor azt kaptam… kb. 50 féle reggeli. Fent említett dokumentum egyik melléklete volt hogy milyen balesetek érhetnek a stúdióban… Hát nem bízták a véletlenre ezt sem, de a véletlen egyensúly-vesztésből eredő felborulásig, a fejemre szakadó lámpasoron át, az ismeretlen állattól származó harapásig minden fel volt benne sorolva. A vicc kedvéért kerestem a csoportos oroszlántámadásra vonatkozó részt, de az kimaradt…

Másik hírem a tv-ből, hogy a főnököm azzal riogat mindenkit, hogy távozik a cégtől. Ez nekem gond lenne, mert ő egy jó ember és sokat köszönhetek neki és a türelmének.

Elég sok meeting volt így az év vége felé (mert itt nem január 1, hanem július 1 az újév adó és közigazgatási szempontból) és minden meetingen kb 3-4 magasabb beosztású ember hagyta el a céget mindenféle okból. Ezen okok egyike a nyugdíj, ami itt egy picit másként működik, mint otthon. Itt élik világukat a magán nyugdíj pénztárak és valójában nekem nincs tudomásom állami intézményről. Ahogy hallom, ha valaki nyugdíjba megy, akkor kap pár százezer dollárt, ebből többnyire házat/lakást vásárol, és egy vidéki ház kényelmesen kijön ebből az összegből. Plusz ugyebár a nyugdíj is jön hetente. Az összegek természetesen a befizetésektől függenek.

De visszatérve a főnökömre, kiderült nem elmegy, csak nyugdíjba megy, legalábbis ezt állították a kollégák  Majd amikor gondolatot ébresztettem bennük, hogy ahhoz még szerintem túl fiatal elkezdtek jobban utánajárni. Végül is a sok találgatást kiváltotta az megkérdezés fegyverténye. Főnököm nem nyugdíjba megy, hanem az úgynevezett “long serviceleave” dolgot veszi igénybe. Ez azt jelenti - legalábbis amit én eddig tudtam róla - hogy 10 év szolgálat után (ami egy bármilyen munkahelyen eltöltött 10 évet jelent és nem kell hozzá közalkalmazottnak vagy köztisztviselőnek lenni) jár 3 hónap teljes fizetett szabadság, ami valószínűleg a végzett munka, eltelt idő és beosztás függvényében változhat. Mesterem 9 hónapot kapott 25 év után. AZ még számomra rejtély, hogy ezt itt összegyűjtik, vagy 10 év után megkapta az előzőeket is, de végül is mindegy is… Van még a dologban egy csavar, miszerint lehet úgy játszani a dologgal, hogy csak fél fizetést kérnek erre az időszakra, viszont akkor dupla annyi időt kapnak. Így eset, hogy vezetőm elmegy röpke 18 hónap fizetett szabira… Sokak szerint már vissza sem jön… Ami viszont nekem gond, hogy valaki lesz helyette és nem mindegy, hogy ki. Jelenleg senki sem akarja elvállalni a permanens dolgozók közül, ha pedig külsős jön, akkor hozza szabadúszó barátait, ami viszont már nem csak nekem rossz, hanem minden egyes bedolgozó vállalkozónak, aki hasonló szerződésen van mint én. Szóval várjuk a decembert és az új híreket...

Dolgoztam még azért építkezésen is, de csak könnyebb melókra mentem el és csak fél napokra. Sikerült úgy összeszerveznem, hogy csak kocsikázzak túlnyomó részt. Anyag, szerszám és ember volt a rakományom. Tekertem a kocsikába a kilométereket és gazdagítottam az útfenntartókat az útdíjakkal is. Sokat költöttem ételre is, illetve hordtam a munkásoknak kávét-kaját. Többnyire Bondi-on dolgoztunk, többnyire oroszoknak. Akik valószínűleg ezzel párhuzamosan zsidók is voltak. Félreértéseket elkerülve ez nekem nem jelent problémát, sőt kifejezetten jó velük üzletelni, mert ha valamit kimondanak, az úgy van, és úgy is marad. A kimondatásig vezető út már rögösebb, de szerintem százszor jobbak, mint itt az egyéb nációk. Viszont régen Bondi eléggé magyar koncentrált terület volt, mostanában már ez nem annyira igaz, szerény véleményem szerint. Nagyon sok ott az orosz. És az egész suburb felújítási lázban ég. Az ócska öreg Bondi-ból hamarosan szép modern városrész lesz. Érdekesnek tartom, hogy a többnyire a második világháború, de leginkább 56 után özönlöttek ide a magyarok, aki 56 után az oroszok elől menekültek, most pedig itt is jönnek az oroszok. :-) A nagy különbség, hogy akkor a szocializmus fegyvereivel, míg most a kapitalizmus teljes arzenáljával… 

Egy ismerősöm szerint nem igaz, hogy Bondi-ban jelentős lenne a zsidó közösség... Elgondolkodtam mennyire igaza van, majd betértem a Golden Judea gyorsétterembe és rendeltem is egy "Jerusalem mix" menüt...

Ja! meghirdettem a kocsit eladásra, mivel nem sürgős mocskosul magas áron. Így is van rá érdeklődő, de mivel a műszakija le fog járni hamarosan mindegyik visszatáncol, vagy mocskosul alacsony árat kínál. A műszaki vizsga útjában egyedül a használhatatlanná kopott abroncsok állnak. Úgy döntöttem, hogy a jobb üzlet és a saját és családom testi épségének érdekében ezt nem árt lecserélni. Gondoltam nézek valami second hand megalázóban valami akciósat, de a világvégén székelő kínai cég olcsóbban adta az új abroncsokat, mint az arabok a használtat. El is indultam ping-pong-ékhoz. Kevesebb, mint 300-ért lecserélték az összes kereket, mindennel, számlával. Szót nem nagyon értettünk, de végezték dolguk serényen, szorgos kezek munkája meghozta tervem gyümölcsét. Új autó tekintetében még nem született döntés, de ami biztos, fele ekkora motor, kor és fogyasztás lesz a választás alapja. Szeretnék a japán vonalon maradni, leginkább valami Toyota lenne az igazi, de most a Feleség 1.0 jön. Ő választ, mert az előzőt én választottam. Jelenleg nagyon Ford Focus párti, énnekem csak azzal van bajom, hogy itt nem igazán van jó híre (nem olyan mint otthon; nem mindegy hol gyártják), és szerintem tervezőasztalról még nem került gyártó-sorra ilyen csúnya autó. De annyira nem érdekel, csak vigyen el A pontból B-be a lehető legolcsóbban még sok-sok évig…

Mi van még…? Nem sok semmi. Hideg van és fúj a szél, nagyon várjuk már legyen vége a kemény télnek, jelenleg 10 fok van szerintem még kabát is elfér ma…

Kínai barátaim vezetési stílusa nem sokat változott, még mindig Suzuki maruti szoftver dolgozik a Kama3 hardverben. Az itteni emberek kedvessége továbbra is letaglózó, a szar csak otthonról ömlik, jelenleg a Telenor és a Magyar kormány együttese okoz álmatlan éjszakákat számomra. De ha jól emlékszem hamarosan otthon is választások jönnek. Ez az ország is választási lázban ég, asszem szeptember 7-lett a nagy nap  Nem nagyon követem és nem is nagyon értem az itteni politikát, otthon is csak azért foglalkoztam vele, mert rá voltam kényszerítve. Valaki fel is világosíthatna, hogyan fogok én a szavazatommal innen rendszert megdönteni… Itt viszont szavaznom kell. Valamit kutyául elnézhettek az ausztrál állami rendszergazdák, mert egyfolytában azt akarják, hogy menjek itt szavazni és már leveleket kapok, ha nem megyek, megbüntetnek. De hát tanulóvízumon vagyok könyörgöm. Még PR-ral sem lehet szavazni ha jól tudom… De végül is aki előbb igazolja le hogy citizen vagyok az elkönyvelhet magának egy szavazatot részemről...

Hát ennyi volt a móka mára, legközelebb igyekszem összeszedettebb lenni. De hét mi kell a népnek? Kenyér és cirkusz… Kenyér van a boltba, cirkusz meg a parlamentbe…

Szép hétvégét polgártársak…