Bejelentkezés...

Kicsit hanyagoltam a blogot, de sűrű volt az életem. Feleségem visszatért, jóanyám is itt van még, és én kb 3 hetet dolgoztam reggel 6-tól esete 11-ig minden áldott és áldatlan nap. Volt minden. TV, pizzeria, Fürdőszoba és medence építés-felújítás. Hamarosan ki is térek mindenre egy kicsit részletesebben, hátha most lesz egy kis nyugalom a körülöttem.

Itt most nyár van. A lusta asztrál népség nyaral valahol, mert az ittenii türkizkék óceán és az aranysárga homok pálmafákkal minden kert végében... hát az szar. A csóróbbnak is fél órát kell utazni azért az élményért amiért a magyar napokig szenvedett a buszon, hogy eljusson spanyolba vagy görögbe az itteni élmény töredékéért. Szóval nyaralnak, valahol Balin, Figin, papua new guniean, vagy csak Thaiföldön. Kinek mire van pénze. Állítólag mind sokkal olcsóbb és szebb, mint itt. Nehezen hiszem, de előbb utóbb a végére járok és ehhez empirikus tapasztalatok gyűjtésére lesz szükségem. Idővel ennek is össze kell jönni.

Sok jelenlegi munkám közül a legállandóbb a pizzafutár meló. Ezt most (mert az ausztrál futárok nyaralnak) szinte minden nap nyomom. Nem sok pénz, nem nagy munka, de legalább egy olyan holtsávot fed le, mely egyébként is üres lenne. Nem igazán zavar be a többi munkámnak, inkább a családi/magán programokat húzzak keresztbe, mert hétvégén is nyomni kell. Beosztás szempontjából hétfő-kedd-szerda egy emberes nap. Ilyenkor csak egy futár van, mert kicsi a forgalom. Csütörtök-péntek-szombat-vasárnap már sokkal forgalmasabb  ilyenkor két futár van. 5-9-ig van kiszállítás. Ez a gyakorlatban 6-10-ig tart. Egy fő 3 órát dolgozik, tehát egy óra eltolással kezdünk egymáshoz képest, normál esetben egyenlően elosztva egy héten. Mivel most a fő futár szabin van, a másik srác aki egy nepáli fiatal figura meg elég sokat dolgozik máshol ezért én vagyok a frontember. Ez jelenti azt hogy mindennap mennem kell. Gyakorlatilag ebben a 3-4 órában fix pénzt kapok, plusz borravaló. Ez vagy sok vagy nem, de többnyire van. Ha 3 óránál tovább kel maradni akkor kapok rá egy kis plusz lóvét.

Maga a pizzéria egy német pár tulajdonát képezi. Kedvesek, viccesek, és normálisan állnak az alkalmazottakhoz.

Szeretem azt a helyet, normális a légkör. A lány felszolgál, a férfi a főszakács. Heti pár napot ők is dolgoznak, leginkább az utolsó 4 napot a héten. 

Amikor nem futárkodunk, mert nem akar senki otthon enni akkor egy kis kitchen hand meló abból is az egyszerűbb. Pizzás doboz hajtogatás, zöld növényeket fosztok meg a levelitől, vagy csilipaprika szeletelés. Ritkábban feltöltöm az italos pultot, meg a jégtartót meg eltörölgetek egy két poharat. Extrém esetben a mosogatógép ki is bepakolása is szóba jöhet, de azt inkább meghagyom a nepáli gyereknek. Neki jobban áll ez a meló.

Szilveszterre hajtogattam...

Futárkodás sem egy nagy dolog, mint már említettem a parkolás a legnagyobb kihívás, meg ha a filippínó kis csaj veszi fel a rendelést, mert elég furán írja le a címeket. Egy két betű mindig hibádzik, ami a GPS-nél azonnal kibukik. Most már elég jól tudom mi az amit nem tud leírni, úgyhogy megtalálom amit kell.  A környék kicsi, de inkább trükkös, nincs az a matematikai képlet, amivel meg lehetne határozni a házak és unit-ok számozását ezen a kontinensen. Mivel elég gazdag részen terítem az anyagot ezért eléggé sokat szidom az ügyfelek felmenőit. Ezek a házak amiben laknak elképzelhetetlenek, vagy nagyon ócskák de olyan kilátással, hogy az elmondani nem lehet. Erről nem is írok, látni kell. Sajnos a fotók sem fogják visszaadni. 

Szóval ugyanannyit fizet mint a szórólapozás, csak 10-ed annyi energia és fele annyi idő kell hozzá. Jobb idősávban helyezkedik el.

Teszik. Nem egy álommeló, de nem rossz, és a kategóriájában jól és biztosan fizet.

Na ennyi, nemsokára következő is lesz.